Az elektromágneses áramlásmérők vezetőképes folyadékokat igényelnek, például csapvizet, ipari szennyvizet, háztartási szennyvizet, iszapot és így tovább.
Elektromágneses áramlásmérővel történő méréskor figyelembe kell venni, hogy a folyadék nem tartalmazhat buborékokat, ha a közeg buborékokat tartalmaz, az befolyásolja a mérési eredményeket.
A folyadékban lévő buborékok két oka lehet: 1. Külső belélegzés; 2. A folyadékban oldott gáz (levegő) szabad buborékká alakul. Ha a folyadék nagy buborékot tartalmaz, az áthaladáskor befedheti az egész elektródát, így az áramlási jel bemeneti hurokja azonnal kinyílik, ami a kimeneti jel remegését eredményezi.
Azonosítási módszer: Az egyszerűbb azonosítási módszer a mágneses mező gerjesztő áramkörének áramának lekapcsolása rázkódáskor. Ha a műszer ekkor még mindig kijelzésre kerül és instabil, az többnyire a buborékok hatásának tudható be. Ha az elektróda ellenállását ilyenkor mutatós multiméterrel mérik, az elektróda hurokellenállása a normálisnál magasabbnak mérhető. A teszt azonban a hosszú távú tesztelési tapasztalatokon és a szakemberek által felhalmozott adatokon alapul.
Megoldás: A mért közegben lévő levegő esetén, ha megállapítják, hogy azt a beszerelési pozíció okozza, például azért, mert az elektromágneses áramlásmérő a csőrendszer legmagasabb pontján van felszerelve, és a tárolt gáz vagy a külső szívólevegő az áramlásmérő által okozott rázkódást okozza, a legjobb megoldás a beszerelési pozíció cseréje, a csővezeték legalacsonyabb pontján, vagy U alakú csőszerelés használata.
Azonban sok alkalmazás nagy kaliberű vagy a beszerelési pozíció nem könnyen megváltoztatható, ezért ajánlott az áramlásmérő kollektora és a kipufogószelep elé beszerelni, a kipufogóberendezés beszerelése után a mérés visszaáll a normális értékre.
Közzététel ideje: 2024. márc. 03.